Minden könny mit elhullatok vérré válik rögtön
Nekem ez az az egész már kínszenvedés,egy rossz börtön
Nélküled nem uganolyan a nappal sem az éj
Mert nagyon fáj,hogy elmentél

Penge a kézben az ágyban fekszem
Nem tudom megállni,hogy ne vágjam fel a erem
De te visszatartasz,magaddal rántasz
Csak az a baj,hogy majd"LEHET",hogy megbántasz

Itt maradok miattad
Hogy érezd,Hogy nekem fontos vagy
Csak egy csókot kérek semmi mást
Reményt boldogsághoz,az élethez megnyugvást

Egy csókot mely tüzes a vágytól
Amely majd örökké hozzád láncol
Mert így megtudnád tudsz-e feledni
Eltudsz-e egy szivet élve temetni

Elbasztam mindent hülye voltam
Minden szépet egy pillanat alattleromboltam
Hülye voltam sajnálom
Hidd el,hogy azóta is bánom

Nélküled minden olyan más
Engem már elemészt a vágy...
Se a ma se holnap
Nélküled nem olyan mint volt!



By.:Joey
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.