Bukott angyalok, röhögő ördögök,
Gyilkos tizenévesek és halott szentek.
Isten hozott a világunkban,
Ahol többet érnek a könnyek,
Mint az álszent nevetések,
Vagy az elfolytott érzések.

Itt nincs rendszer, itt nincsen kormány,
Csak a vérünk az, ami forr már
A zenétől meg a piától,
És ha neked is eleged van már a világból,
Akkor...

Isten hozott a világunkban!
Isten hozott a kábulatban!
A szex, a fű, a pia és a mámor,
Engem többet nem talál el Ámor...

A hitünket már elvesztettük,
A szívünket már összetörtük,
S ha mosolyt látsz, azt sem mástól,
Mint a természet Zöld Angyalától.
És a szvünkben kihunyt fény,
Is azt mutatja, hogy nincs már remény

Mert itt a vér úgy válik vízzé,
Ahogy a kurvák válnak szűzzé,
S az életek úgy dolnek romba,
Mint a kártyavár a tornádóba'
Hát...

Isten hozott a világunkban!
Isten hozott a kábulatban!
A szex, a fű, a pia és a mámor,
Engem többet nem talál el Ámor!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.